Egy- vagy többlépcsős legyen a megrendelés véglegesítése a webáruházban?

A webshopokban történő vásárlási folyamat megtervezésének egyik központi kérdése, hogy a megrendelés véglegesítése miképp épüljön fel? Vagyis milyen legyen a checkout? Ez fontos kérdés, hiszen egyértelműen hatással lesz a megvalósult vásárlások számára, a konverziós arányra.

 

Egy- vagy többlépcsős legyen a megrendelés véglegesítése a webáruházban? Kreatív website

A vásárlási folyamat lezárására két különböző megoldással találkozhatunk

Lehet többlépcsős a checkout, amikor is a megrendelő adatai, a számlázási adatok, a szállítási információk és a fizetési lehetőségek külön oldalakra kerülnek. A lépcsők úgy épülnek egymásra, hogy a továbblépés előfeltétele az előző oldal adatainak kötelező és hiánytalan kitöltése, ezzel végig vezetve a vásárlót minden adatmezőn.

Egyre népszerűbb az egylépcsős megoldás, ahol a vevő egyben látja a vásárlás véglegesítéséhez szükséges adatokat, amiket tetszőleges sorrendben tölthet ki. Hiányos vagy hibás kitöltés esetén jelezve van számára, hogy mit rontott el, vagy melyik mezőt nem töltötte ki helyesen.

A nagy kérdés persze az, vajon melyik a jobb megoldás? A Kreatív website által kezelt mobilbarát webáruházakban mi az egylépcsős megrendelés mellett tettük le a voksunkat, alábbiakban le is írjuk, hogy miért.

 

Az egylépcsős checkout előnyei a webáruházakban

Lépten-nyomon azt hallhatja és olvashatja, hogy napjainkban mennyire fontos az oldalak betöltési sebessége, az azonnal átlátható navigáció. Ezért elsőként említjük a sorban, hogy az egyoldalas megrendelő űrlap sokkal gyorsabban kitölthető, nem kell a vásárlónak megvárni az egyes aloldalak betöltését.

A kitöltésre váró adatok egyben látszanak, ezért a felhasználó céltudatosabban fogja véglegesíteni a vásárlását. Az adatok sorrendjének azonban jól felépítettnek és logikusnak kell lenniük, ahol az egyes egységek könnyen beazonosíthatók (úgy, mint a kosárba tett tételek, a megrendelő elérhetőségei, a számlázási adatok, a fizetési módok, a szállításra vonatkozó információk stb.).

Látszik folyamatosan a kosárban szereplő termékek ára, valamint a szállítási költség, amelyek meg is változnak, ha a vevő olyan opciót jelölt meg, ami az árkalkulációra hatással van (például sávosak a kiszállítási díjak, személyes átvétel esetén nincs szállítási díj, egy kuponkód megadása kedvezménnyel jár).

Ha a webáruház reszponzív, akkor az egylépcsős megrendelés az okostelefonokon is jobban átlátható, szemben a több oldalból álló vásárlási folyamattal. Ráadásul mobil nézetben teljesen megszokott a felhasználók számára a lefelé történő görgetés, ezért átláthatóbb is a folyamat.

Mivel egy oldalon kap helyet minden kitöltésre váró adat, ezért nincs szükség semmilyen navigációra az egyes lépések között. Ezáltal sokkal egyértelműbb a felhasználó számára, hogy mi a dolga, ha a megrendelését szeretné véglegesíteni.

 

Az egylépcsős chechout-nak vannak hátrányai?

Joggal merülhet fel a kérdés, ugyanis ha sok a beviteli mező, akkor úgy érezheti a felhasználó, túl sok idejébe kerülne a kitöltésük. Valószínű Ön is először végig görgeti a megrendelő oldalt, hogy milyen adatokat kell majd megadni, majd ezután fog bele a kitöltésbe. Így tesznek sokan, ezért az egyes megrendelési egységek legyenek jól láthatók. Vizuálisan is legyenek megkülönböztetve a kötelező és az opcionális kérdések.

A túlzottan sok kérdés kosárelhagyást eredményezhet. Ez az állítás igaz is. Érdemes mérlegelni, hogy biztos minden kérdésnek feltétlenül szerepelnie kell a megrendelés véglegesítésében? Minél rövidebb egy űrlap, annál magasabb a kitöltési hajlandóság. Egyes kutatások kimutatták, hogyha 11 mezőről 4-re csökkentik az űrlap hosszát, akkor mintegy 160%-kal növekszik a kitöltések száma (ez természetesen azért nem általánosítható, és nem jelenthetjük ki, hogy minden esetben igaz).

A többlépcsős vásárlási folyamatba látszólag könnyebb beépíteni, ha egy kérdés egy másik mező függvénye. Itt arra gondolunk, ha például a számlázási cím nem egyezik meg a szállítási címmel. Az egylépcsős folyamat esetében az a jó megoldás, ha ezen mezők alapértelmezetten nem láthatók a megrendelési űrlapban. Vagyis az előbbi példánál maradva, a szállítási cím megadása csak akkor jelenik meg, ha a vásárló azt jelölte be, hogy a számlázási és a szállítási cím különbözik.

Zárszóként elmondhatjuk, hogy nem olyan könnyű feladat a megrendeléshez szükséges adatokat egy oldalon szerepeltetni. De ügyes tervezéssel és néhány trükkel kivitelezhető. Véleményünk szerint a végeredmény pedig egy pillanatok alatt kitölthető űrlap és egy könnyen átlátható vásárlási folyamat lesz.